A vallásos szövegek legfontosabb megkülönböztető formai eleme //–// a //„//tisztán//“// mágikusszövegekkel szemben //–// a felsőbb lényre, a C-re való hivatkozás valamilyen formája. Abetegségelküldő ráolvasásoknak egész Európában gyakori tartozéka //–// állandó szövegelemként //–// a B-nek C-re való hivatkozással adott parancs, amely C különböző attribútumait tartalmazza.^[768] A hivatkozások kibővítése Jézus, Szűz Mária vagy a szentek életének egy-egy eseményével a hivatalos benedikció- és exorcizmus-szövegeknek is közkeletű tartozéka volt. A Krisztusra, Szűz Máriára, szentekre, ezek attributumaira és tetteire való hivatkozások a szöveges mágia vallás szolgálatába állításának közkeletű eszközei. Bármilyen mágikus, betegségnek parancsoló, démonelküldő szöveg könnyen alkalmazható többletelemei lehetnek; mintegy fokozzák a mágikus parancs hatásosságát. Részlet egy 11. századi vihar, zivatar-eloszlató benedikcióból:

A magyar ráolvasásokban leggyakoribbak a szenvedéstörténet különböző mozzanatai éstárgyi kellékei: Atya, Isten, Boldogasszony hatalma, parancsolata, igéje; Jézus, Krisztusmegfogattatása, áldozata, vére, halála, töviskoronája stb., továbbá Krisztus, Szentlélekhatalma, ereje; Boldogasszony, Szűz Mária szűzessége, szülése, szülöttje, teje. Ez a parancs bevezető formulájába épül bele: //„//megkötlek téged//“//, //„//elűzlek téged//“//, //„//tiltalak téged//“//, ’Isten, Boldogasszony stb. nevében, érdeméért, ill. valamilyen attribútumáért/miatt’. Mind a parancs-formulák, mind az attribútumok igen egyöntetűek egész Közép- és Nyugat-Európa ráolvasás-anyagában; de a hivatkozások többsége meglehetősen ötletszerű felsorolásokban jelenik meg, például egy 1735-ös boszorkányperben elhangzottszöveg részlete, //„//Formulája Varga Istvánnénak szívfájás ellen//“//:

Máskor tartalmi rokonság által is összekapcsolódó kettős vagy hármas szerkezeteket alkotnak a hivatkozások (például Krisztus születése, keresztelése, halála, feltámadása vagy Atya, Fiú, Szentlélek egy-egy attribútuma):

A ráolvasásokban gyakori az attributumok halmozó, //„//végtelen//“// felsorolása (pl. egy1545-ben feljegyzett, szintén lidérc elleni szövegben: Atya, Fiú, Szentlélek hatalmassága, Atyaisten igaz volta, Jézus hatalmassága, Jézus vére hullása, szent töviskoronájánakméltósága, keresztfájának méltósága és hatalma, szent koronájának méltósága, szűz Mária szent teje, mennyországbeli szentek dicsősége és hatalmassága).^[772] Félhivatalos használatot sejttető adataink is gazdagok e formákban: a hivatalos exorcizmusok hivatkozásainak szinte szó szerinti ismétlésével találkozunk például a fent említett, kincskeresővarázsvessző kilövésekor mondott, évszázadokon át többször majdnem azonosan feljegyzett szövegben, amely először a Peer-kódex //„//fegyverek ellen való//“// imádságában jelenik meg:

A mágia szolgálatába állított vallásos tartalmak-formák leggazdagabb adatanyagát ezeka hivatkozásos formák képviselik, mint bármilyen, B-hez forduló, B-nek parancsoló //–// tisztán mágikus //–// szövegben könnyen alkalmazható többletelemek. A ráolvasás-szövegek szinkretikus jellegét a //„//vallás szolgálatába állított mágia//“// egyidejű kifejeződésehangsúlyozza: az effajta hivatkozásos szövegek Európa nagy részén ismert kezdő vagyzáróformulája: //„//nem a magam erejéből, hanem a Szentlélek Úristen erejéből//“// (példáulegy rutén ráolvasásban: //„//Nem én kiáltottam... a szent... kiáltott//“//).^[774]

A testből kiküldő, betegséget elküldő ráolvasásnak a testrészeket felsoroló szövegekmellett legelterjedtebb fajtája a hármas tagolású //–// hivatkozásos //–// áldás- és átok-forma. A végtelen felsorolás mágikus szerkezetével ellentétben a hármas szerkezetek //–// az európai ráolvasások viszonylatában legalábbis //–// mindig vallásos tartalmúak, vagy éppenegyházi eredetűek. E hármas szerkezetek a hivatalos exorcizmusok/benedikciók részeiként közkeletűek. A vihar, jégeső elküldése az exorcizmusokban például mint a vihartokozó Sátán ártalmatlanná tétele jelenik meg. A viharűző szövegek elmondásakor keresztet vetettek a négy égtáj felé (//„//Signo te aer...//“//) és mindannyiszor ismételték a hivatkozásokat tartalmazó átokszöveget.^[775] Egy jégesőre mondott exorcizmus-szöveg részlete:

Gyógyító benedikció-szövegekben is megtalálható a hármas áldás- és átok-forma többváltozata. Így pl. egy szembetegség-gyógyító szöveg részlete:

Egy //„//már//“// ráolvasásnak tekinthető, 1650//–//52 között feljegyzett erdélyi szász szöveg:

Mint ráolvasás a 20. században is igen elterjedt; az ország déli és északi területein gyűjtött magyar szövegek viharűző, valamint bőrbetegség-gyógyító ráolvasások, csakúgy, mint a néhány 16. századi, a 20. századiakkal nagymértékben egyező szövegünk. EgyTemes megyei, daganat elleni ráolvasásban:

E hármas szerkezetek alapja a Szentháromságra való hivatkozás: tehát a C tartalmi hármasságából következik az áldás/átok formai hármassága. A vallásos hivatkozásokbanegyébként is megfigyelhető a hármasság tendenciája: a legkülönbözőbb, ad hoc jellegűhármasságokra vannak példák ráolvasásokban és félhivatalos áldásokban. Egy fejfájás elleni szöveg például Péterre, Pálra és Illésre hivatkozik.^[780] //„//Az Atyának hatalma, Fiúnak szerelme, Szentlélek ereje//“// mint a C-re való hivatkozás hármas szerkezete is általánosanhasznált volt ráolvasásként. E szerkezet önmagában is ismert történeti adatokból gyógyító ráolvasásként, pl. az 1614 utáni évekből: //„//Hideglelés ellen való orvosság próbáltatott. Inautoritate Patris, sapientia Filii...//“//^[781]

Egész Európában nyomon követhetők ezek a motívumok, nemcsak //„//elküldő//“// szövegek hivatkozásainak részeként, hanem önállóan is. Ugyanezek az események gyakranhasonlatba foglalva jelennek meg a hivatalos szövegekben. A hivatkozásos forma csakvallásos tartalommal ismert az európai ráolvasás-gyakorlatban; annak egyházi-vallásosörökségéhez tartozik. A hasonlat viszont //–// mint a szimpatetikus mágia legkézenfekvőbb kifejeződése //–// a parancs és felsorolás mellett a mágia egyik alapszerkezete. A tisztán mágikus szövegek hasonlata tartalmazhat bármilyen költői képet, vagy akár a ráolvasás elmondása közben végzett kísérő cselekményre való utalást //–// bármit, amihez azelérni kívánt célt hasonlítani lehet. Például egy varas gyerek gyógyítására szolgáló szöveg:

A vallásos hasonlatot tartalmazó ráolvasásokban szinte általános a cél és tartalom meg nem felelése. Például egy 1614-ben feljegyzett magyar szöveg részlete:

Vagy egy jellemző francia példa:

Ez azt jelzi, hogy tulajdonképpen bármilyen vallásos tartalom //–// a konkrét jelentéstől függetlenül //–// alkalmas eszköz a mágikus parancs hatásosságát fokozni. E tetszőlegestartalmak mint a C hatalmába vetett hit tényei szolgálnak párhuzamul a B fölötti hatalom gyakorlásához; ‘ha a C-vel kapcsolatos dolog igaz, a B-vel kapcsolatos dolog is igaz lesz’ jelentéssel, amelyre több szöveg konkrétan utal:

A hivatkozásokban és hasonlatokban megjelenő epikumok egy része önálló ráolvasás-típusként terjedt el szinte egész Európában. Nem áll módomban itt az erre vonatkozógazdag anyagot ismertetni; csak néhány példát ragadok ki. A Jézus születésére való hivatkozások közül leggyakoribb a főleg német nyelvterületen elterjedt //„//Mária teje és vére...//“//, valamint egész Közép-Nyugat- és Észak-Európában ismert a születésre és keresztelésre, vagy a születésre és halálra való hivatkozások hasonlatba és egyéb párhuzamos szerkezetekbe foglalása, általában vérmegállító ráolvasásként. Egy angol szöveg:

Szintén általánosan elterjedtek a legkülönbözőbb célú ráolvasásokban a születésre//–//keresztelésre//–//halálra, valamint a születésre//–//jeruzsálemi bevonulásra//–//keresztelésreutaló hármas hivatkozások. Például az egész Közép-, Nyugat- és Észak-Európában

Kopt varázsszöveg részlete

azonos formában ismert típus szlovén változata:

A Jézus keresztelésére való hivatkozás (és ennek hasonlatba foglalása) önállóan is elterjedt ráolvasásként, leggyakrabban a Jordán folyó //„//megállása//“////–// vérzés megállása kapcsolatban. Egy norvég szöveg:

A Jézus halálára történő önálló hivatkozások a 6. századtól ismertek (görög, latin nyelven, majd különböző nemzeti nyelveken);^[789] némelyik ezek közül //–// félhivatalos írásoshagyományozáson keresztül //–// nagy elterjedésű ráolvasás-típussá lett. Ilyenek például azegész Közép-, Nyugat- és Észak-Európában ismert Longinus-Segen; vagy a majd egészEurópában még a közelmúltban is feljegyzett vérzés-megállító típusok, amelyek általában Jézus kiömlő vérének megállását állítják párhuzamba a kívánt céllal. Egy olaszországi latin nyelvű példa:

E típusoknak csak néhány magyar megfelelője ismert; főleg 17. századi latin nyelvű feljegyzésekből, nyilvánvalóan írásos, egyházi//–//főúri közvetítés révén.

Ezek mellett a kolostori feljegyzések, receptkönyvek, varázskönyvek által is közvetített, nagy elterjedésű formák mellett ismertek a hasonlatokban, hivatkozásokban megjelenő epikumok népies formái, amelyek egyedi előfordulású változatos tartalmai a Jézus életével kapcsolatos közismert eseményeknek a mágia strukturáiba (például hasonlat, felsorolás, egyéb gondolatpárhuzamos szerkezetek) szinte rögtönzésszerű beépítését, konkrét szükséglet megszabta egyéni újrafogalmazásait jelzik. Így szól például egyNógrád megyében gyűjtött, kenyérsütés közben mondott ráolvasás:

hatást//“// közérthetően, például a betegség megszűnésének óhaját imperativusszal kifejező mondat. Éppen ezek a mágikus kontextus nélküli szövegek voltak gyakoriak amulett-szövegekként (nyakban hordott, ágyban tartott, kenyérbélben megevett cédulákraírva). Európa sok helyén jegyezték fel például //„//az Ige testté lett//“// kijelentés ráolvasáskéntvaló használatát. Vagy így szól egy 1511 utáni feljegyzésből ismert epilepszia elleni magyar szöveg:

A parasztság benedikciókból örökölt szövegkincsének jellegzetessége az amulettszerűszöveghasználat, amelynek sok példáját hozhatnánk a jelenkori ráolvasó gyakorlatból. Például mindössze ebből áll egy torokfájást gyógyító szöveg, amelyet a gyógyító a beteg fájós torkára és önmagára keresztet vetve mondott el:

Ilyen szerepben latin //–// olykor görög //–// nyelvű szövegtöredékek értelmetlenül összezavart halmazai, vagy idegen //–// többnyire szintén az egyházi szövegkinccsel közvetített héber //–// varázsszavak, nevek is előfordulnak, ugyanúgy, mint a maguknál hordott, vagy lenyelt amulettszövegeken. Az idegen, érthetetlen szövegek használata mindig is a professzionista varázsló repertoárjára volt jellemző.^[793]

vallásos szövegkincs népiesedése során törvényszerűen lett a papi eredetű szövegek értelmetlennek nyilvánuló része azegyházi professzionista helyett a paraszti specialista eszközkészletének //–// tekintélyét, módszerei hathatósságát növelő //–// részévé. Szaporítsd meg a kenyeret, mint az öt árpakenyeret ahogy megszaporítottad!^[794]

A vallásos epikumok használatának elterjedt módja az önálló, a ráolvasások bármelyszokványos szerkezete nélküli alkalmazás: a konkrét jelentéstől függetlenül, szinte //„//mágikus tárgy//“//-szerepben. Eszerint bármilyen vallásos szöveg, vagy annak értelmetlennézavarodott töredéke ugyanúgy megfelel a mágia eszközeként, mint egy, a mágikus //„//rá

A //„//Jesse fája//“// ( Jézus nemzetségfája) motívum különböző változatait Dél-, Közép-,Észak- és Nyugat-Európában egyaránt használták születéskönnyítő amulettként, latin nyelven, de már korai szövegemlékekben megjelent nemzeti nyelveken is. A szülés alkalmával mondott benedikcióknak is része volt, ^[795] és ismert a mai, paraszti ráolvasáshasználatból is, változatos célokra. Vagy a //„//boldog óra//“// (= Jézus születésének órája) motívumára való hivatkozás önállóan (de a legkülönfélébb kontextusokban is) egész Közép- és Nyugat-Európa ráolvasás-gyakorlatából ismert (már egy a 11. században feljegyzett német ráolvasásban is megjelenik).^[796] Egy 1635 utáni magyar feljegyzés szerint például zabált ló gyógyítása céljából itatás előtt háromszor kell mondani:

Soha nem vót boldogb óra,

mind az melyben Urunk született.^[797]

Az efajta szöveghasználat azt bizonyítja, hogy bármiféle vallásos szöveg //–// mintegyfegyverként való felmutatása //–// megfelelt a Sátán hatalmának megtörésére. Mégis, azönállóan használt vallásos szövegek, szövegtöredékek közül legnagyobb számban azokismertek ráolvasásként, amulettszövegként, amelyek tartalma valamilyen módon C hatalmára utal. Így pl. Európa nagy részén elterjedt amulett-szöveg volt a középkorban, majd ráolvasásoknak is gyakori motívuma lett a nálunk a Peer-kódexből //„//Contra febres//“//imádságként ismert szöveg:

Cri tus orzagol + Cri tus paranchol + Cri tus goz +^[798]

kitétele, amely a hivatalos benedikcióknak is gyakori eleme volt. Például egy szélremondott áldásban:

Christus vincit,

Christus regnat,

Christus imperat.^[799]

Az exorcizmusok //„//Isten hatalmasabb a démonnál//“// alapgondolata^[800] gyakorta jelenik meg ‘C hatalmasabb B-nél’ jelentésű népies ráolvasások egyszerű megfogalmazásaiban; bármilyen fajta B-hez alkalmazva. Így például egy középkori német szövegben:

Christ wurde geboren Eher als Wolf oder Dieb.^[801]

Vagy egy magyar, igézet elleni szöveg:

Ugyanez a gondolat lehet tartalma az ún. lehetetlenségi formuláknak is. Ezeket főlegEurópa délkeleti, keleti területeiről imserjük, de írásos forrásokban ókori latin szövegekig nyomon követhetők (a régi adatok tisztán mágikus tartalmakra utalnak: a kő nemnövel gyapjat, a kígyó nem harapja meg a holdat stb.).^[803] Legegyszerűbb, a ráolvasáskísérő cselekményére vagy valamely //„//természeti lehetetlenségre//“// utaló formái‘akkor legyen baj, ha valami lehetetlenség megtörténik’ jelentésűek; például:

//„//Jézus születésének megismétlődése//“// mint lehetetlenség Európa több pontjáról ismert(pl. egy német szöveg részlete: //„//...wenn die Mutter Gottes Maria einen andern Sohnwird gebären//“//),^[805] magyar adatokkal is rendelkezünk. Például:

Hivatalos egyházi szövegekben nincs nyoma az egyébként változatos formákban kifejeződő gondolat ilyen megfogalmazásának; nyilvánvalóan a paraszti mágia elterjedtszerkezetébe épült be a vallásos tartalom, noha ismertek bonyolultabb felépítésű, írásosközvetítésre utaló (16//–//17. században feljegyzett) szövegek is. Így pl. egy Bod Péter által feljegyzett ráolvasásban: //„//...az árthasson, véthessen…//“//, aki elveszi Mária fátyolát, akiKrisztus vérében megmosdik stb.;^[807] vagy egy 1613-as nemesi feljegyzésben megmaradt szöveg részlete: