Stonehenge

Stonehenge

A világ leghíresebb megalit emléke valaha talán a mai obszervatóriumok elõdje volt, és fontos asztronómiai események elõrejelzésére Szolgált...

Stonehenge erõs mágnesként vonzza a kíváncsi embereket. A hatalmas kõtömbök és környékük idecsalogatják a kutatókat, akik megpróbálják felderíteni a rejtélyt, de az átlagembereket is, akik egyszerûen csak saját szemükkel szeretnék látni ezt a varázslatos helyet. Stonehenge még ma is megmagyarázhatatlan rejtély, pedig már sok, kiváló elme kísérelte meg, hogy feltárja a titkát. Lord Byron a Don Juanban teszi fel a kérdést, amely már sokakat foglalkoztatott.

Az álló kõcsoportot a szászok nevezték el Stonehenge-nek, illetve "Függõ kövek"-nek, a középkori írók pedig az "Óriások táncának" hívták. Inigo Jones, a híres 17. századi régész, aki Stonehenge-rõl az elsõ tanulmányt írta, még úgy tartotta, hogy valaha római kori templom lehetett. William Stukeley pedig, a 18. századi régiségkutató, mellesleg szabadkõmûves, meg volt gyõzõdve róla, hogy a druidák temploma volt. Csak a 20. század régészei tudták megállapítani a pontos korát, és ez által közelebb kerültek az igazsághoz. Ám a vonatkozó tényanyag még mindig igen szûkös…

A stonehenge-i építmény

A Stonehenge körül elterülõ wiltshire-i vidéken, Dél-Anglia szívében a történelem elõtti korokból sok rom található, Woodhenge, Dutrington Walls, a Cursus és több mint 350 sírdomb õrzi az itt élt félnomád pásztorközösségek emlékét, akik állatokat tenyésztettek, búzát termesztettek, és a Salisbury síkságon imádták isteneiket. Õk kezdték el építeni Stonehenge-t Kr. e. 3500 körül…

Richard Atkinson brit régész az 1950-es években arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge elõször egy kör alakú töltés volt, árokkal és 56 lyukkal, melyeket ma Aubrey-lyukaknak neveznek. Ezek a kör kerületén helyezkednek el. Az elsõ oszlop a Heel Stone (Sarokkõ) volt, a földsánc bejáratán kívül. A másodikat kb. 200 év múlva állították. A késõbbi építõk ezeket összekötötték egy párhuzamos töltések szegélyezte út segítségével az Avon folyóval. A "sugárút" hossza mintegy 3,2 km. 80 kõtömböt hoztak ide a 320 km-re levõ Prescelly hegységbõl, Délnyugat-Walesbõl. Ezeket aztán valószínûleg tutajon szállították a walesi partok mentén, majd a másik Avon folyón Bristolba. A szárazföldön görgõk segítségével vontatták, fel egészen Stonehenge-ig, ahol két körben állították fel õket. Az Aubrey gödrök és a középen elhelyezkedõ masszív kõkörök között az ún. Y és Z-lyukak két további gyûrûje fekszik, amelyeknek talán csillagászati jelentõségük volt. I. e. 2100 körül 80 kék követ hoztak a helyszínre Walesbõl, melyekbõl két koncentrikus kört alakítottak ki. Ezeket késõbb 30 homokkõ monolittal helyettesítették. Ezen a körön belül két részleges patkóalakzat állt, amelyek közül a külsõt öt homokkõ triliton (két függõleges kõ, rajtuk egy vízszintes harmadik), a belsõt 19 faragott kék kõ formázta.

Néhány megalit tömege eléri a 26 tonnát, úgyhogy ideszállításuk Észak-Wiltshire-bõl, meglehetõsen nagy vállalkozás lehetett. Ügyesnek, és találékonynak kellett lenniük a kövek felállítóinak is. Két-két függõleges oszlop tetejére óvatosan kellett rátenniük a keresztkövet, gömbcsuklók és eresztékek segítségével.

A régi, lebontott kõtömböket késõbb a megalitkörön kívül állítoták fel; ezek azok a kis pillérkövek, amelyek szinte eltörpülnek a trilithonok mellett. A fõ körön kívül még több gödröt ástak ki egy nagyobb sugarú kõkör számára, de ez valamilyen oknál fova mégsem készült el. Stonehenge építésének a kezdete után kb. 1500 évvel hajtották rajta végre az utolsó változtatást. A sziklaköveket újból elmozdították, és a körön belül, a jelenlegi helyükön állították fel õket. Ezzel egy idõben az Oltárkõ néven ismert zöld homokkövet az egyik trilithon elé állították.

Tekintve, hogy az újkõkori alkotók egyetlen ásószerszáma a szarvasagancsból készült csákány volt, építészeti teljesítményük egészen elképesztõ…

Mi célból építették Stonehenge-t ?

A gondos tervezés és kivitelezés, valamint a felépítésére szánt több ezer munkaóra bizonyítja, hogy Stonehenge fontos létesítmény volt.

Az a tény, hogy az építészeknek éppen a walesi sziklakövek kellettek, azt sugallja, hogy ezek fontos szerepet játszottak. Egy biztos, nem abból a célból készült, hogy a környékbeliek találkozóhelye legyen. De hát akkor mi másért? Lehetséges funkciójára csak néhány apró jel utal. Nyári napforduló idején a Nap a Sarokkõ és egy másik kõ között kel fel. Elképzelhetõ, hogy az elsõ Stonehenge arra szolgált, hogy meg határozzák õseik maradványainak az éltetõ Naphoz viszonyított helyzetét e sarkalatos idõpontban ? Az 56 Aubrey lyukban talált, hamvakat tartalmazó sír arra utal, hogy temetkezési szertartásokat is végeztek itt. A lyukak valószínûleg az Alvilág bejáratát jelképezték.

Stonehenge építõi nem egyszerû földmûvesek lehettek. Nincs rá közvetlen bizonyíték, de ügyességük és jártasságuk kimagasló tudásról árulkodik. Lehet, hogy Stonehenge-rõl még senkinek sem jutott eszébe az igazság. Vagy talán John Michell brit írónak és ezoterikus kutatónak van igaza, aki szerint Stonehenge egy kozmikus templom, amelyet a zodiákus 12 istenének építettek, és amely õseink Világmindenségrõl alkotott elképzelését jeleníti meg.

Stonehenge õrzi a hatalmát

Habár e rejtélyes "templomot" kb. 3000 évvel ezelõtt lerombolták, a romok varázsa nem tûnt tova. A környék népe sokáig hitt a kövek gyógyító erejében, amely mindenféle bántalmat meggyógyított. Egy XIV. századi kézirat Merlint, a varázslót ábrázolja, amint könnyedén a helyére emel egy hatalmas kõgerendát.

Geoffrey of Monmouth középkori író szerint Stonehenge kõóriásait Merlin szállította a Salisbury-síkságra…

A druidák

különleges jelekkel rendelkezõ papi kasztjának tagjai, 20 éven át készültek feladatukra, a szent tan elsajátítására. A mágia mestereinek számítottak, akik képesek befolyásolni a természetfeletti erõket. Papi funkcióik mellett õk irányították az igazságszolgáltatást és erõteljesen befolyásolták az uralkodó kelta törzsfõk, illetve Britannia, Írország és Franciaország királyainak intézkedéseit is.

A druida név kelta nyelven annyit jelent, "a tölgyfa ismerõje"; híveik gyakran sûrû erdõségekben végezték szertartásaikat. Fehér köntösükben számos hadistent és hadistennõt tiszteltek, akiknek az évszakokhoz kapcsolódó ünnepségeken állat- és emberáldozatokat mutattak be.

I. e. az I. században,Julius Caesar részletesen írt a druidák tevékenységérõl, különösen a félelmetes áldozati rituálékról, amelyek rémületet keltettek a kelták között.

A kelták, akiknek hite szerint a lélek a fejben lakozik, féltek, hogy a levágott fejet - amely megõrizte az illetõ tudatát - esetleg majd mágikus célokra használják. Tudták, hogy a druidák levágott fejeket konzerválnak; néhány õsi druida lelõhelyen találtak is zsugorított fejeket…

Évszázadokon át Stonehenge-nél gyülekeztek a falusiak, és az utóbbi 80 évben a modern druidák, akiknek egyébként semmi közük sincs az egykori kelta papokhoz (!!!), itt ünnepelték a nyári napfordulót, fesztiválokat is tartottak több ezer résztvevõvel, mígnem 1985-ben a hatóság betiltotta a rendezvényt, hogy megóvja a köveket és a környéket a pusztulástól…

Gerald Hawkins amerikai asztronómus komputerrel próbálta megfejteni a kõcsoportok titkát. Arra a következtetésre jutott, hogy Stonehenge olyan megfigyelõállomás lehetett, ahonnan az égbolton lezajló eseményeket nyomon követhették, egy történelem elõtti "komputer", csillagászati naptár vagy csillagászati számológép volt, mivel a kövek elrendezése a jelek szerint közvetlen kapcsolatban áll a Nap, a Hold és a bolygók mozgásával, illetve szüntelenül változó konstellációikkal.. Kétségtelen, hogy az "obszervatórium" elrendezése nagyon célszerû és pontos. Õseink mintha birtokában lettek volna mindama tudásnak, melyet a modern kor felfedezõi a magukénak vallanak. Úgy tûnik, az volt a céljuk, hogy, felállítsanak egy naptárt, és ábrázolják az égitestek mozgását, mind ezt vallási célból…

Bár szinte minden új feltevés alátámasztható matematikai és statisztikai bizonyítékokkal, mindeddig egyetlen elmélet sem oldotta meg Stonehenge rejtélyét