Mit nevezünk a grafológiában dőlésnek?

Az iskolák nagy részében ma álló betűs írást tanítanak, ami azt jelenti, hogy a betűk szárai, más néven törzsvonalai az alapvonalra merőlegesek vagyis azon állnak. Ha a szár nem így áll, azt mondjuk, valamely irányba eldől.
 
 

A dőlés megítélésénél kezdetben is több kérdés merülhet fel.

Az elemzés előtt nem árt, ha tudjuk, az író személy korát.

Miért fontos ez?

Ha tudjuk, hány éves az illető, következtetni tudunk arra is , mikor és milyen módszerrel tanult írni. Az 1906 és 1948 közötti időszakban általános volt az úgynevezett kalligrafikus szépírás tanítása. A betűket ekkor kötelező volt jobb irányba dönteni, a dőlés mértéke 50-68 fokos volt.

1950-től általánosan bevezették az iskolákban az úgynevezett “c”-s kötésű egyszerűsített álló írást, ami napjainkig általánosan használt, illetve még mindig a leggyakrabban tanított írásmód. Ezt a fajta írást lehet látni
 

Talán többen is tudják, hogy a manapság az iskolák választhatnak a különböző írástanítási módszerek között, s ezek között a dőlt betűs írástanítás lehetősége is megtalálható. Így egy pár év múlva nem lesz elég az életkort megkérdezni, azt is tudni, kell, az illető milyen módszerrel tanult írni.

Az első lépés tehát annak megítélése, mit értünk dőlésen, milyen változatai vannak, s ez után következhet az értelmezés.

Az tehát egyértelmű, hogy a dőlés azt jelenti, hogy a betű valamilyen irányba eldől, eltér a tanulttól, a mintától.

A dőlés mértékének megítélését azonban befolyásolja az a tény, hogy írás közben balról jobb felé haladunk. Az írás természetes lendülete és az a tény, hogy az íróeszközt kissé jobbra meg kell döntenünk ahhoz, hogy jól lássuk mit írunk le indokolják, hogy a természetes írásnál nem mindig tudjuk azt az álló írást produkálni, amit az iskolában tanultunk. Ezért az enyhén jobbra dőlt írást még normálisnak fogadjuk el.

Nézzük, akkor mit is az a dőlés, s hogyan tudjuk megállapítani annak mértékét!

Elvileg az e betű kivételével valamennyi betűnek megállapítható a dőlésszöge, a gyakorlatban ez nem ilyen könnyű. Az írás során sok betű annyira módosul, hogy a szabályos képzésben meglévő betűelemek teljesen vagy részben eltűnnek, módosulnak, s így nem biztos, hogy felismerhetők.

Ahhoz, hogy a dőlést megállapíthassuk, meg kell hosszabbítanunk a betűknek

a törzsvonalát.

Mi az a törzsvonal ?

Az a betűrész, amely írás közben lefelé halad, s a norma szerint egyenes kell, hogy legyen.

Ilyen elemek vannak a következő betűkben: p b, d, f, j, m, r, t, u, y, ez a betűrész nem tartalmaz hurkot és más görbe vonalat.
 
 

17 törzsvonal

Ha ezeket a vonalakat meghosszabbítjuk, / javasolt ezt más színű íróeszközzel tenni, mint az eredeti írás / vonalak sorát kapjuk, melyek vagy szép szabályos rendben sorakoznak egymás mellett vagy esetleg nagy összevisszaságot alkotnak.

Persze mindenki tudja, hogy a szabályostól sok írás eltér, s akad olyan írás is, amiben szinte nem is találnánk törzsvonalat.

Mi ilyenkor a teendő?

Ilyenkor tengelyt keresünk.

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a betű legfelső és legalsó pontját kötjük össze, s így kapjuk meg a tengelyt.
 

17 tengely

Az összbenyomás mindig pozitívabb az írással kapcsolatban, ha ezek a vonalak szépen egymás mellett állnak, mintha össze-vissza keresztezik egymást.

Senkit nem szeretnék most fokokkal ijesztgetni, sem arra bíztatni, hogy keressen szögmérőt, és kezdjen el dőlést, szögeket méricskélni. A grafológiával foglalkozó könyvek nagy része fokokban adja meg a dőlés mértékét. Ennek megítélésére van azonban egy sokkal könnyebb módszer is.

Annak szemléltetésére, hogy a dőlés milyen változatai lehetségesek álljon itt egy ábra.

Ha ezt az ábrát átlátszó papírra másoljuk, s ráfektetjük az írásra, melyen már meghosszabbítottuk a betűk törzsvonalait, könnyen meg tudjuk ítélni, hogy az adott írás milyen dőlésszögű, mely csoportba sorolható.
 
 

18.dőlésszög minta

/ Ügyeljünk arra, hogy a vízszintes vonal a szó, illetve a betű alapvonalára kerüljön. Tehát ha és függőleges vonalak metszéspontjába kerüljön a mérni kívánt vonal! /

Az írás fajtái a dőlésszög alapján:

1. Álló
2. Mérsékelten jobbra dőlt
3. Jobbra dőlt
4. Erősen jobbra dőlt- fekvő
5. Enyhén balra dőlt
6. Balra dőlt
7. Erősen balra dőlt

A dőlés jelentésének értelmezése szintén egyszerű képekkel kifejezve mindenki számára egyszerű és kézenfekvő lehet.

Képzeljük el, hogy a fenti vonal maga az ember. Ha feltételezzük, hogy tőle jobbra egy másik ember van, / ez az irány a közösség iránya könnyen értelmezhetjük a testtartását.

Mit gondolunk arról az emberről, aki

1, /a másikkal való beszélgetés során egyenesen tartja magát, határozott testtartásán nem változtat,

2. / odafordul a másikhoz, valószínűleg érdeklődéssel teszi ezt

3./ odafordulása oly mértékű, hogy szinte odahajol, egyre közelebb akar kerülni

4./ esetleg szinte orra esik a másik előtt, teljesen meghajol

5./vagy talán a másiktól picit hátrahajol, még jobban kihúzza magát, hangsúlyozza, hogy távolságot tart. Bizonyos távolságból jobban megnézhetjük a másikat, biztosabb, hogy pontos képet kapunk róla inkább távolabb szeretne lenni tőle, mint közel kerülni hozzá

6./ teljesen hátrahőköl ha szólnak, közelednek hozzá, visszariad, elfordul

Az itt felsorolt viselkedésformákat többnyire érzelmeink irányítják, tehát azt mondhatjuk, hogy a dőlésszög az, amiből az érzelmekre illetve az ember akaratára tudunk következtetni.
 
 

Amitől valaki a másik felé fordul, előrehajlik, az az odafordulás, amit az érzelmeink irányítanak

Az ellenkező reakció, az elfordulás, tartózkodás pedig sokkal inkább óvatosságra vall, ami együtt jár a megfontoltsággal, figyelemmel. Ebben az esetben tehát az ész uralkodik, ellenőriz, s sokkal inkább akarati elem.

Az egyenestől való eltérés mértéke határozza meg azt is, hogy hogyan értelmezzük az ehhez kapcsolható jelentéseket.

Ha az írás az egyenestől elmozdul, akkor ezt jobb vagy bal irányba teszi.

Jobb és bal irányok. Mi jut erről az Ön eszébe?

Hát persze, a térszimbolika Hiszen erről már beszéltünk, s azt is mondtam, hogy fontos lesz megjegyezni, hiszen az írásjegyek értelmezésénél még sokszor elő fog kerülni. És tessék, már megint találkozunk vele!

Térszimbolika a dőlésszög variációinak értelmezésében

Biztosan mindenki emlékszik rá, de ez annyira fontos eleme a grafológiának, hogy úgy érzem, nem árt az ismétlés. Nézzük hát még egyszer mit is jelentenek a vízszintes irányok!
 
 

Tételezzük fel, hogy az előttünk lévő írás törzsvonalait meghosszabbítottuk, s a vonalak többsége valamilyen rend szerint közel egy irányba mutat.

Eben az esetben meg kell keresni, azt, hogy a fent megjelölt irányok melyikébe
 
 

tartozik írásunk, értelmezésül itt állnak a hozzájuk kapcsolható jelentések, értelmezések.

álló írás
 

19 álló írás

Az értelem uralkodik az érzelmek felett. Az ilyen embert leginkább az
 
 

akarata irányítja, nem befolyásolható, de esetlegesen meggyőzhető arról, ha nem neki van igaza, megvan a képessége, hogy más álláspontját elfogadja.

Nehezen megközelíthető, de hűséges típus

Tudatosan igyekszik érzelmeit visszafogni, fegyelmezetten tud viselkedni a legváratlanabb helyzetben is úrrá tud lenni magán

Lehet az ilyen emberben egy bizonyos mértékű önelégültség is. Táplálkozhat ez belső gátlásból, érzelemszegénységből, de lehet egyfajta közönyösség is a hátterében.

mérsékelten jobbra dőlő írás

A gyors, lendületes, tempós írás egyik jellemzője

Dinamikus érzelmi beállítottságú ember írása, akinek érzelmi és akarati élete egyensúlyban van semerre nem lendül ki élesen a mérleg nyelve.

Az így író ember kiegyensúlyozott, nem ragadtatja el magát könnyen. Vél és eredményorientált.

Képes mély érzelmekre és őszinte szeretetre.

Időnként előfordulhat, hogy sikerorientáltsága az átlagosnál erősebb

        Erősen jobbra dőlt írás

21 erősen jobbra

Az érzelmek uralják az így író embert.

Gyakran lelkes közösségi ember, aki képes magát, akaratát a mások akaratának, érdekeinek alávetni.

Jellemző rá az önátadás, a feltétel nélküli szolgálatok Az érzelmi túlfűtöttség miatt az akarat kevésbé szabályozott. Lehet kapkodó, s meggondolatlan, érzelembefolyásoltsága miatt pedig akaratgyenge.

Ő az, aki, ha kérik, rögtön segít, még ha ezer más dolga lenne is, nem mérlegel, nem fontolgat közben.

        Fekvő írás

Igen ritkán találkozhatunk ilyen írással.

Ha valaki így ír, arra az önkontroll teljes hiánya jellemző. Az ilyen ember szinte képtelen az önálló életvitelre, s magát a mások akaratának teljesen alávetve él, csak úgy tud létezni, ha őt irányítják.

Balra dőlt írásra általában jellemző, hogy minél inkább balra dől az írás, annál nagyobb lesz az akarat győzelme az érzelmek felett. Ez a fajta írás egyáltalán nem természetes.

Az így író személy elfordul a világtól, másoktól, s egyre inkább önmaga lesz fontos maga számára. Az ilyen egyént – a dőlés fokának mértékétől függően – önző, magának való személynek tartják társai

5. Enyhén balra dőlő írás esetén az egyenestől alig tér el a törzsvonalak szára.
 

Az ilyen emberben van némi bizalmatlanság, kétkedés, sokszor magával szemben is.

Belső gyengeségét nem akarja felvállalni, önállótlanságát nem mutatja mások előtt. Erre az emberre mondják, hogy van benne tartás.
 

        Mérsékelten balra dőlt írás

22. mérsékelten balra

Bizonyos fokú távolságtartás, a másoktól való elhatárolódás igénye az ami a legfontosabb az így író embernek. Másoktól elhatárolódni szeretne, nem mondható rájuk, hogy igazi közösségi emberek lennének, bár mérsékelt balra dőléssel elfogadják ugyan társaikat.

Viselkedésükben sok az elutasítás, ami főleg az őt uraló belső szorongásból fakad. Erős bennük a múlthoz, a családhoz, a hagyományokhoz, az anyához való kötődés.

Nem szívesen kezdenek új dolgokba, a megszokotthoz ragaszkodnak.

Így írnak az őszintétlen, színészkedő, pózoló emberek is, s a képmutatók.

Hazugság esetén szintén balra dől az írás. A névtelen levelek írói is sokkal inkább balra döntik betűiket, mint a normál írásukban.

        Erősen balra dőlt írás
 
 

23 erősen balra

Az akarat igen fontos elem az ilyen ember életének. Erős benne a gátoltság az emberi kapcsolatok megteremtése akadályokba ütközik. Okozhatják ezt az elfordulást , magába zárkózást pszichés sérülések is.

A múltba való visszatekintés, az oda való menekülés a teljes bezárkózáshoz vezet.

Az érzelmek fontos szerepet játszik a döntések meghozatalakor is, s mivel ez itt szinte teljes mértékben hiányzik, fennállhat az a helyzet, hogy az ilyen személy szintén döntésképtelen lesz, illetve döntéseinek első számú szempontja saját érdekeinek érvényesítése mások teljes figyelmen kívül hagyásával.

Az ilyem emberből hiányzik a jövőbe tekintés, a céltudatosság, a tervezés, a haladás igénye

Ilyen írású emberek között gyakran találunk olyat, akik sértett önérzettel meg nem értettségről panaszkodnak.
 
 

A dőlésszög értelmezésénél bizonyos különleges eseteket figyelembe kell venni. Ezek pedig a következők.

ha az illető dőlt írással tanult meg írni, állónak tekintjük a tanult mintát, s az ettől való eltérés mértékét kell figyelembe venni az értékeléskor

amennyiben az író személy balkezes, az irányok / jobb és bal / megfordulnak, s a dőlést ellentétesen kell értelmezni.

Kamaszoknál időlegesen előfordulhat ez a jelenség, de ez náluk még gyakran változik. Amennyiben ez nem állandósul, nem kell semmi rosszra gondolni, csupán bizonyos életkori sajátosságokkal függ össze.

Ezek voltak tehát az alaphelyzetek. Azokra az esetekre vonatkoznak az értelmezések, amikor egy íráson belül a betűk többsége azonos irányú dőlésszöggel rendelkezik.

Mint láttuk már korábban más grafológiai jegyek megítélésénél is, bizony sok variációs lehetőséget tud produkálni az ember írás közben.
 
 

A dőlésszög esetében is sokféle variációs lehetőség van még az említetteken kívül. Ezek a következők lehetnek.

ingadozó dőlés

a dőlésszög szabályos változása:

-az írás dőlésszöge egyre inkább jobb felé hajlik

-az írás dőlésszöge egyre inkább bal felé hajlik
 
 

Vegyük sorra ezeket!

Az ingadozó dőlés
 
 
 

24. ingadozó dőlés

Az ingadozás megítélésénél is figyelembe kell venni, hogy milyen mértékű az ingadozás. Enyhe eltérés még normálisnak mondható. Amennyiben ez szemmel láthatóan, mérés nélkül is szembetűnő, szinte bántja a szemünket, már oda kell figyelni rá feltűnő

Az ingadozó dőlés a kiforratlanság, megállapodatlanság jele. Aki így ír, abból hiányzik az állandóság, a stabilitás. Bizonytalan emberrel van dolgunk, aki maga sem tudja néha, hogy mit tegyen, hogyan reagáljon különböző helyzetekben.
 
 A dőlésszög szabályos változása:

-Ennek egyik fajtája, amikor a szöveg, a mondat vagy a szó elején még álló írás egyre inkább jobbra dől.
 
 

25 egyre jobbra

Az az ember, aki így ír, szeretné, ha mások megfontolt , stabil embernek látnák őt. Szeretné, ha jó benyomást kelthetne társaiban, de ez hosszú távon sajnos nem sikerül neki.

Tudja, hogy az érzelmei elragadják, szeretne uralkodni magán. Kezdetben még sikerül a visszafogottságot megteremteni, de érzelmei elragadják. Döntéseit is többnyire nem megfontoltan, inkább érzelmi alapon hozza.

amennyiben az írásképre kezdetben inkább a jobbra dőlés jellemző, s ez fokozottan bal felé dől majd, olyan emberrel van dolgunk, aki könnyen beleveti magát az élet sűrűjébe, könnyen és bátran kezd minden újba. Az odaadó, lendületes kezdés jellemzi őt. Az idő előrehaladtával lendülete megtörik, majd egyre visszafogottabb, meggondoltabb lesz, s nem hagyja, hogy érzelmei teljesen magukkal ragadják.

Tudatosan fékezi magát az ilyen ember, s ennek eredményeképp cselekedeteit , gondolatait egyre inkább a realitás felé tereli

26. egyre inkább balra dőlő írás

Az említett esetek értékelésénél mindig figyelembe kell venni, hogy milyen mértékű az eltérés, a változás, illetve azt is, hogy melyik tartományból melyikbe halad az írás dőlésszöge.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés