Egyiptomi vall�s – Fejlett politeista rendszer, amelyben a leg�sibb hiedel­mek elegyedtek a deizmus �s a henoteizmus ir�nyzataival. Az istenek meg­hat�roz� csoportja term�szeti objektum, ill. jelens�g: az �g, a f�ld, a leveg�, a N�lus stb. perszonifik�ci�i, de mellett�k sz�mos f�listen, d�mon �s f�tis is a hitvil�g r�sze. Az istenek k�z�l a legfontosabb a Nap, amelyet sz�mos k�l�nb�z� form�ban szem�lyes�tettek meg, a napp�lya, pedig k�l�nf�le spe­kul�ci�k alapj�ul szolg�lt. A vall�s jelent�s t�nyez�je a t�lvil�ghit �s az ezzel �sszef�gg� halotti kultusz, melynek legf�bb let�tem�nyese Ozirisz, a felt�­mad� isten, a holtak ura �s a t�lvil�g b�r�ja. Szint�n fontos elem a t�bbf�le l�lekfajt�ra alapozott l�lekhit. A vall�si elk�pzel�sek �s a helyi kultuszok fejl�d�se r�v�n egyes szellemi centrumk�nt is funkcion�l� v�ro­sokban k�­l�nb�z� teol�giai rendszerek j�ttek l�tre, ezek k�z�l legjelent�sebb a her­mopoliszi, a h�liopoliszi �s a memphiszi teol�gia. A teol�gi�n bel�l bukkan fel a kezdetleges filoz�fiai gondolkod�s is, az �si m�toszok gyakorta m�r koz­mol�giai elk�pzel�sek parabol�i, s az istenalakok k�l�nf�le elvont eszm�k perszonifik�ci�i. Egyes istenek l�nye az id�k folyam�n egyre sokoldal�bb lett, aminek r�v�n egym�ssal is azonosultak, �gy j�tt l�tre az egyiptomi szin­kretizmus. Ozirisz �s �zisz kultusza a k�s� antik korban miszt�riumval­l�sk�nt a R�mai Birodalom eg�sz ter�let�n elterjedt. Az egyiptomi vall�si sziszt�ma l�nyeg�ben az �birodalomt�l eg�szen a g�r�g-r�mai korig v�lto­zatlan, t�nyleges min�s�gi v�ltoz�st csak Ehnaton r�vid �let� monoteista k�s�rlete jelentett. Mivel a vall�s az egyiptomi kult�ra eg�sz�t �thatotta, a h�tk�znapokat �pp�gy, mint az intellektu�lis �letet, a fennmaradt �r�sos eml�kek z�me l�nyeg�ben az egyiptomi vall�s eml�kei k�z� sorolhat�.

 

 

Egyiptom vall�sa �s mitol�gi�ja

Egyiptom t�rt�nelme �s �r�sbelis�g�nek t�rt�nete a Kr. e. 3. �vezred elej�n, a N�lus menti kor�bbi fejedelems�gek birodalomm� val� egyes�t�s�vel p�rhuzamosan kezdõdik. Vall�si r�gm�ltj�r�l val� tud�sunk legõsibb eml�kei is ebbõl az idõbõl val�k: a korai �birodalmi korszak vall�st�rt�neti anyag�ban lok�lis, v�rosi v�distenek sokas�g�t tal�ljuk, akiknek totemisztikus tisztelet�rõl a k�sõbbi egyiptomi istenvil�g �llatalakos �br�zol�sainak gazdag szimbolik�ja tesz tan�bizonys�got. Ennek a peri�dusnak a jellegzetess�ge, hogy m�g hi�nyzik nem csup�n az egys�ges pantheon, de az istenalakok k�z�tti, k�sõbb oly term�szetes specializ�ci� is: egy-egy telep�l�s patr�nusa �v�i f�ldj�n minden fontos �gi feladat birtokosa, isteni szerep bet�ltõje. A birodalom kialakul�s�val lassan kiform�l�d� pantheon �l�re is k�t jelentõ v�ros v�distene ker�l: Memphis �s Th�ba istene, Amon �s R� eredet�ket tekintve egyar�nt nap-, bika- �s term�kenys�gistenek, akiknek alakja m�r az �birodalmi idõkben Amon-R� n�ven egyes�l. Attributumaikb�l is k�vetkezik, hogy e kettõs fõisten felemelked�se m�g�tt a term�kenys�g-vall�s elemeit kell keresn�nk: maga a fõisten alapvetõ �letelvet �s nemzõerõt testes�t meg. Mivel Egyiptom l�t�nek alapja a N�lus, nem meglepõ, hogy m�r a korai idõben megfigyelhetj�k a N�lus-isten �s a F�ldistennõ jelenl�t�t a mitol�giai hagyom�nyban. A k�sõi teol�giai spekul�ci� szerint egy�bk�nt a vil�g k�t õsi isten-p�r, Su �s Nut, Geb �s Tefnut n�sz�nak gy�m�lcse: az õ egyes�l�s�kbõl sz�rmazik az �g �s a f�ld, a levegõ �s a v�z elv�l�sa. A m�tosz az ember megteremt�s�t a gyakran Amonnal azonos�tott Ptah nev�hez kapcsolta, az alvil�g pedig a legt�bb sz�veg szerint a sak�lfejû Anubisz birodalma. Az istenek m�sodik gener�ci�j�b�l val� a term�kenys�g- �s N�lus-isten, Ozirisz �s nõi p�rja, a term�keny anyas�got �s Egyiptom �letad� f�ldj�t is megjelen�tõ �zisz. Õk ketten testv�rek, de f�rj-feles�g is; ellens�geik egy ugyancsak testv�r-h�zasp�r, Sz�th, a forr� sivatagi sz�l ura �s Neftisz, a term�ketlen sivatag �rnõje.

Az egyiptomi mitol�gia egyik k�zponti mot�vuma is az e k�t istenp�r k�z�tt kibontakoz�, a term�szetben �vrõl �vre megism�tlõdõ k�zdelem. A f�lt�keny Sz�th meg�li Oziriszt, sz�tdarabolt test�t pedig az alvil�gra veti. �zisz f�rje keres�s�re indul; al�ereszkedik az alvil�gba, �sszeilleszti a sz�tv�gott testet, majd szerelm�vel �j �letre kelti azt. Ebbõl az �letet fakaszt� �lel�sbõl sz�rmazik H�rusz, az ujj�sz�letõ vil�g ura, akit napkoronggal vagy az �gbe emelkedõ s�lyom k�p�ben �br�zolnak. Az egyiptomi ember ebben a t�rt�netben saj�t vil�g�ra ismert: Amon napisten az �let forr�sa; Oz�risz �s �zisz n�sza a term�szet tavaszi �bred�se, Oz�risz hal�la pedig a sz�raz �vszakkal elk�vetkezõ �ns�g ideje. A N�lus �ltal fakasztott �let �s a forr� sivatagi sz�l keltette hal�l ciklikuss�ga Egyiptom l�t�nek alaphelyzete, vall�s�nak, mitol�gi�j�nak mot�vuma is. Egyiptom liturgikus �let�nek cs�cspontja �vrõl �vre az Oz�risz-�zisz m�tosz felid�z�se volt: a felt�mad� �s meghal� isten m�r a legõsibb idõktõl �let �s hal�l a term�szetben �s az emberi �letben is zajl� k�zdelm�t szimboliz�lta. Mindez nem hom�lyos�totta el az idõk sor�n Amon-R� istenkir�lyi kultusz�t, sõt Horusz 'megdicsõ�l�s�t' is igyekeztek egy idõ ut�n a napistennel val� egyes�l�sk�nt �rtelmezni. E fõalakok mellett a kozmikus istenek alig jutnak szerephez a pantheonban, a helyi istenek, a v�rosi �s kult�r-h�roszok jelentõs�ge azonban a n�pi vall�soss�g vil�g�ban eg�szen az �kor v�g�ig t�retlen maradt. Tudunk viszont egy olyan pillanatr�l az egyiptomi vall�si kult�ra t�rt�net�ben, amely szinte minden �rtelemben titokzatosnak �s magmagyar�zhatatlannak sz�m�t. Kr. e. 1370 k�r�l az Egyiptomot m�r-m�r isteni hatalommal korm�nyz� f�ra�, IV. Amenhotep - tal�n az �llami kultusz �s az Amon-paps�g befoly�s�t cs�kkenteni akarva - vall�si reformot vezetett be. Õ is egy r�g�ta ismert isten, Aton, a f�nylõ napkorong kultusz�t tette hivataloss�; Amon nev�t Aton�ra �ratta �t a hivatalos sz�vegekben, a r�gi paps�g hely�be �j, az elvont 'napkorong-isten' hit�t n�pszerûs�tõ paps�got �ll�tott, mag�hoz szem�lytelen �gitest-isten�hez pedig k�ltõi sz�ps�gû himnuszokat �rt. A sok vall�st�rt�n�sz �ltal monoteista k�s�rletnek �t�lt reform a f�ra� hal�l�val elbukott: helyre�llt a pantheon hagyom�nyos rendje, az �jbirodalmi korban pedig Amon hite m�r erõsebb, mint valaha volt. A k�sõi kor birodalmi vall�soss�ga ism�t v�ltozik: nagy n�pszerûs�gre jutnak az asztr�l-kultuszok, a csillaghit �s az asztr�lm�gia. Ebben a korban erõs�dnek fel az egyiptomi hitvil�g kor�bban is fontos elemei: a theriomorf, �llatalak� istenek im�d�sa, a r�olvas�sok �s var�zslatok divatja, az �nc�l� ritualizmus.

Egyiptom n�pe is monument�lis templomokat emelve, azokban istenei szobr�t õrizve gyakorolta vall�s�t. A legfontosabb szent�lyeket Amon tisztelet�re emelt�k, de minden valamireval� istennek megvolt a maga lakhelye, v�rosa. Templomaik m�ly�n az egyiptomiak isteneik szobr�t õrizt�k, a szent�ly k�rzet�t pedig v�zmedenc�kkel, kertekkel, ligetekkel vett�k k�r�l. Az �ldozatok z�me itt is �telfelaj�nl�s, de kedveltek voltak a k�rmenetek, l�tv�nyos v�zi szertart�sok is. A vall�si �let ir�ny�t�s�t papi r�teg v�gezte, amely az idõk sor�n komoly politikai �s gazdas�gi hatalomra is szert tett. Az õ kez�kben volt az �r�s ismeret�nek �s a tudom�nyok mûvel�s�nek privil�giuma, �m m�g hadvez�rk�nt is gyakran tal�lkozunk fõpapokkal. Egyiptom vall�si �let�nek igazi ir�ny�t�ja azonban a f�ra�, az uralkod�. Istenek gyermeke, 'az ifj� H�rusz' õ, aki f�ldi hal�la ut�n a pantheon magas�ba emelkedik.

Egyiptom t�rt�net�bõl k�vetkezõen a hellenizmus kora elõtt szinkretisztikus jelens�geknek alig tal�ljuk a nyom�t, hiszen ez a civiliz�ci� meglehetõsen z�rtnak �s v�dettnek bizonyult �vezredeken �t idegen hat�sokkal szemben. Ez a nagyfok� stabilit�s is okozhatta persze, hogy igen sok archaikus elem õrzõd�tt meg ebben a kult�r�ban; nem puszt�n a term�szethez val� k�zels�g �lm�nye, de õsi totemisztikus �s fetisisztikus eszm�k sokas�ga is. Volt azonban Egyiptom hit�nek egy olyan k�l�nleges von�sa, amely az�ta is felkelti a vall�st�rt�n�szek figyelm�t. M�g a kort�rs civiliz�ci�kban a hal�l ut�ni �let, a l�lek tov�bb�l�s�nek gondolata alig, vagy csak k�sõn bontakozott ki, addig Egyiptom hit�nek a gazdag t�lvil�ghit adja igazi karakter�t. M�r az �birodalom monument�lis piramisai is arr�l tesznek tan�s�got, hogy a hal�l ut�ni �let k�rd�se alapvetõ jelentõs�gû; a mitol�giai sz�vegek, a szertart�sok sokas�ga ugyanezt t�maszta al�. Jellemzõ az is, hogy az egyiptomi hitvil�g apr�l�kos le�r�s�t is a halottkultusz sz�vegeibõl ismerj�k: a Menphiszi �s a Th�bai teol�gia t�m�ja z�m�ben a t�lvil�gi �let, a 'Halottak k�nyve' anyaga pedig az egyiptomi hitvil�gr�l sz�l� legfontosabb forr�sunk.

A halottkultusz kiindul�pontja az a meggyõzõd�s, hogy az emberben õt t�l�lni k�pes eleven l�lek lakozik. Ez a l�lek k�t �sszetevõbõl �ll, amelyek a hal�l pillanat�ban elszakadnak egym�st�l. Ka, az ember �rnyk�pe ('hasonm�s-lelke'), aki a test k�zel�ben marad, Ba pedig a hal�l ut�n emberarc� mad�r k�p�ben az �gbe sz�ll. Ba idõrõl idõre visszat�r az alvil�gb�l, hogy ellenõrizze a halottr�l val� megfelelõ gondoskod�st. Ez a hiedelem a magyar�zata annak, hogy az egyiptomiak szinte k�nos gonddal k�sz�tett�k fel halottaikat az utols� �tra. A tetemet - ha arra m�d volt - mumifik�lt�k, �rt�kt�rgyait, haszn�lati eszk�zeit pedig mell� helyezt�k, a belsõs�gek �s a vele marad� l�lek, a Ka sz�m�ra pedig k�l�n helyet k�sz�tettek. A k�zrendû emberek s�rjaiba apr� szobrocsk�k is ker�ltek, hogy az elhalt helyett a t�lvil�gon õk dolgozzanak. A Halottak k�nyve szerint egy�bk�nt a holtak lelke isteni r�v�szek k�zremûk�d�s�vel vizi �ton �rkezik az alvil�gra: a halotti szertart�s sor�n a s�rba helyezett b�rk�k is ezt az utols� utat jelk�pezik.

Megk�l�nb�ztetett gondoskod�s j�rt ki az istenek fiainak, a f�ra�knak. Jelk�pes ritusok ut�n, gondosan mumifik�lva ker�lt test�k a piramis halotti kamr�j�ba vagy a Kir�lyok v�lgye valamelyik sziklas�rj�ba. A fejedelmi holtat k�s�rõ pompa �s gazdags�g a f�ra� �gbe emelked�s�t k�sz�ti elõ: az uralkod� lelke 'H�ruszk�nt a Napba sz�ll', ahol maga is istenn�, Ozirissz� v�ltozik. Az elõkelõk lelk�rõl val� gondoskod�s a f�ra�i temet�s kicsiny�tett m�sa: itt is mumifik�lj�k a holttestet, gazdagon mell�kletezik, az pedig kit�ntet�snek sz�m�t, ha a v�gsõ nyughely a f�ra� s�rj�nak k�zel�ben van. Maguk a holt lelkek egy�bk�nt h�bor�tatlan b�k�ben �s nyugalomban �lnek az istenek �ltal �thatott t�lvil�gban: a k�zrendû trag�di�ja �ppen az, hogy sz�m�ra ez a lehetõs�g csak v�gy�lom marad.

A hellenisztikus �s a r�mai korban az egyiptomi vall�si kult�ra saj�tos v�ltoz�sokon esett �t. A hagyom�nyos pantheon alakjait ebben az idõben szinkretisztikus m�don azonos�tott�k a g�r�g vil�g isteneivel, az egyiptomi mitol�gia elemei pedig szervesen �p�ltek be a g�r�g mediterr�n vil�g hit�be. Ennek a folyamatnak a legfontosabb �llom�sa Ozirisz �s �zisz hagyom�nyos m�tosz�nak a hellenisztikus vil�gban val� �tform�l�d�sa volt; a k�t isten eredeti m�tosza ezekben a k�sõbbi idõkben a 'meghal� �s felt�mad� istenek' mitol�giai hagyom�ny�nak folytat�sa volt.

AnuketAtum

Anubisz

Dedun

Geb

H�pi

Heh

Heket

A H�rusz-fi�k

Mafdet

Mihosz

Mihosz

Neith, Szaisz �rn�je

 Nofertum vagy Nefertem

Nun

Nut

Khnum

Onurisz

Ozirisz, az Alvil�g Ura

Su

Szahmet a hatalmas

Szatet

Szesat - A n�i �rnok

Szelket

Szokarisz

Sz�th

Tefnut

Thot

Weret-Hekau