K�l�nb�z� asztr�lis jelens�gek

Okunk van felt�telezni, hogy v�lhet�en nem fog hossz� ideig tartani, am�g n�h�ny fizikai-feletti er� alkalmaz�sa ismertt� v�lik szerte a vil�gon. A spiritiszta sze�nszokon mindennapi gyakorlat egy l�nyeg�ben ellen�llhatatlan er� alkalmaz�sa, p�ld�ul valami rendk�v�li s�ly megmozd�t�sa egy pillanatra. T�bb m�d van r�, ahogyan az ilyen eredm�nyeket l�tre lehet hozni. Utal�sokat az al�bbi n�gyre tal�lhatunk.

1. A F�ld felsz�n�n az egyik p�lust�l a m�sikig hatalmas �terikus �ramlatok folynak olyan mennyis�gben, amelyek ezt az er�t olyan ellen�llhatatlann� teszik, mint amilyen a dag�ly ereje, �s l�teznek olyan m�dszerek, amelyek seg�ts�g�vel ezt az �ri�si er�t biztons�ggal fel lehet haszn�lni, b�r az ir�ny�t�sukra tett �gyetlen pr�b�lkoz�s a legnagyobb vesz�llyel j�r.

2. L�tezik egy �terikus nyom�s, amely n�mileg megfelel a l�gk�ri nyom�snak, b�r ann�l m�rhetetlen�l nagyobb. A gyakorlati okkultizmus tan�tja, hogy hogyan lehet egy adott �terikus t�meget elszigetelni a t�bbi �tert�l, �s �gy az �terikus nyom�s hatalmas erej�t m�k�d�sbe lehet hozni.

3. L�tezik egy hatalmas potenci�lis energiak�szlet, amely alv� �llapot�v� v�lt az anyagban a finomnak a durv�ba val� les�llyed�se sor�n, �s az anyag �llapot�nak megv�ltoztat�s�val ennek egy r�sz�t lehets�ges felszabad�tani �s felhaszn�lni, valahogy �gy, ahogyan a h� form�j�ban rejl� energia a l�that� anyag �llapot�nak megv�ltoztat�s�val felszabad�that�.

4. Sok eredm�nyt lehet el�rni azzal, amit rezon�l� rezg�sk�nt ismer�nk. Az anyag azon oszt�ly�nak alaphangj�t megsz�laltatva, amelyre hat�st k�v�nunk gyakorolni, sz�mtalan rezon�l� rezg�st v�lthatunk ki. Amikor ezt a fizikai s�kon tessz�k meg, p�ld�ul megsz�laltatunk egy hangot egy h�rf�n, �s m�s azonosan hangolt h�rf�kat k�nyszer�t�nk arra, hogy azok rezon�lva v�laszoljanak, semmilyen tov�bbi energia nem keletkezik. Az asztr�lis s�kon azonban az anyag sokkal kev�sb� tehetetlen, �s �gy amikor azt rezon�l� rezg�sekkel m�k�d�sbe hozzuk, a saj�t �leterej�t hozz�teszi az eredeti impulzushoz, amely �gy sokszoros�ra n�vekedhet. Az eredeti impulzus tov�bbi ritmikus megism�tl�s�vel a rezg�seket annyira fel lehet er�s�teni, hogy az eredm�ny az okhoz k�pest minden �sszer� m�rt�ket fel�lm�l. �gy t�nik, ezzel az er�vel el�rhet� teljes�tm�nyek ter�n szinte semmilyen korl�t nem l�tezik egy nagy Adeptus sz�m�ra, aki teljesen tudat�ban van a lehet�s�geinek, mert maga a Vil�gegyetem teremt�se is a Kimondott Sz� �ltal keltett rezg�sek eredm�nye.

A mantr�k vagy var�zsig�k azon oszt�lya eset�ben, amelyek eredm�ny�ket nem valamilyen element�l ir�ny�t�s�val, hanem csak bizonyos hangok ism�tl�s�vel �rik el, a hat�sfok szint�n a rezon�l� rezg�sek ilyen m�k�d�s�t�l f�gg.

A sz�tboml�s jelens�g�t szint�n rendk�v�l gyors rezg�sek m�k�dtet�s�vel lehet el�id�zni, amelyek legy�zik az �ppen kezelt t�rgy molekul�i k�z�tti koh�zi�s er�t. Egy n�mileg m�s t�pus�, m�g gyorsabb rezg�s ezeket a molekul�kat alkot� atomjaikra v�lasztja sz�t. Az a test, amelyet �gy �teri �llapotba hozunk, nagyon nagy sebess�ggel mozgathat� az egyik helyr�l a m�sikra, �s abban a pillanatban, amikor a kifejtett er�t visszavonjuk, az �ternyom�s az anyagot arra k�nyszer�ti, hogy ism�t felvegye az eredeti �llapot�t.

Meg kell magyar�znunk, hogy egy t�rgy alakja hogyan marad meg, amikor azt sz�tbontjuk, azut�n pedig �jra materializ�ljuk. P�ld�ul, ha egy f�mkulcsot h� seg�ts�g�vel g�z�llapotba hozunk, amikor a h�t elvonjuk, a f�m megszil�rdul, de kulcs helyett az csak egy f�mdarab lesz. Ennek az az oka, hogy az element�lis eszencia, amely �thatja a kulcsot, a kulcs �llapot�nak megv�ltoz�s�val sz�tsz�r�dik. Nem az�rt, mert a h� hat�ssal van az element�lis eszenci�ra, hanem mert amikor ideiglenes teste szil�rd testk�nt elpusztul, az element�lis eszencia vissza�mlik ezen eszencia nagy tart�ly�ba, nagyon hasonl�an ahhoz, ahogyan az ember magasabb princ�piumai – b�r egy�ltal�n nem hat r�juk a h� vagy a hideg – a fizikai test elhagy�s�ra k�nyszer�lnek annak el�get�sekor.

Ennek k�vetkezt�ben amikor a kulcs f�mje ism�t szil�rd halmaz�llapotba h�l, az a „f�ld” element�lis eszencia, amely bel�je vissza�mlik, m�r nem ugyanaz, ami el�tte benne volt, �s ez�rt nincs ok arra, hogy a kulcs-forma fennmaradjon.

Amikor azonban az ember egy kulcsot az�rt bontott sz�t, hogy azt az egyik helyr�l a m�sikra vigye �t, az element�lis eszenci�t gondosan ugyanabban az alakj�ban tartja meg, am�g az �tvitel meg nem t�rt�nt, �s azut�n, amikor az akaraterej�t visszavonja, az element�lis eszencia �nt�formak�nt m�k�dik, amelybe a megszil�rdul� r�szecsk�k bele�mlenek, vagy ink�bb k�r�je csoportosulnak. �gy – hacsak a m�veletet v�gz� koncentr�l� ereje ki nem mer�l – az alak pontosan megmarad.

Az „apport�l�s”, vagyis t�rgyak �tvitele szinte szempillant�s alatt nagy t�vols�gr�l a spiritiszta sze�nszokra n�ha ezen a m�don t�rt�nik, mert nyilv�nval�, hogy sz�tbontott �llapotban t�k�letes k�nnyeds�ggel vihet�k kereszt�l b�rmilyen szil�rd anyagon, amilyen egy h�z fala vagy egy lez�rt doboz oldala. Az anyag anyagon val� kereszt�lhatol�sa �gy – amikor meg�rtj�k – �ppen olyan egyszer�, mint a v�z �thalad�sa egy szit�n, vagy a g�z �thatol�sa egy folyad�kon.

A materializ�ci�, vagyis egy t�rgy �tv�ltoztat�sa �terikus halmaz�llapotb�l szil�rd halmaz�llapotba, a fenti folyamat megford�t�s�val hozhat� l�tre. Ebben az esetben is folyamatos akaratmegfesz�t�sre van sz�ks�g, hogy megakad�lyozzuk a materializ�lt anyag visszaes�s�t �terikus halmaz�llapotba. A materializ�ci� k�l�nb�z� fajt�it a k�vetkez�, L�thatatlan seg�t�k c�m� fejezetben �rjuk le.

Mindenf�le elektromos zavar neh�zs�get okoz mind a materializ�ci�, mind a sz�tbont�s v�ghezvitel�n�l, val�sz�n�leg ugyanaz�rt, ami�rt a ragyog� f�ny is szinte lehetetlenn� teszi ezeket a jelens�geket: az er�s rezg�s rombol� hat�sa miatt.

A megkett�z�s �gy j�n l�tre, hogy a m�soland� t�rgyr�l egy t�k�letes ment�lis k�pet hozunk l�tre, majd erre az �nt�mint�ra �sszegy�jtj�k a sz�ks�ges asztr�lis �s fizikai anyagot. A jelens�g l�trehoz�s�hoz jelent�s �sszpontos�t�si k�pess�gre van sz�ks�g�nk, mert a megkett�zend� t�rgy minden r�szecsk�j�t – mind a k�ls�ket, mind a bels�ket – egyszerre kell pontosan szem el�tt tartani. Aki nem k�pes a sz�ks�ges anyagot k�zvetlen�l a k�rnyez� �terb�l kivonni, n�ha k�lcs�nveheti azt az eredeti t�rgy anyag�b�l is, amelynek ezut�n ennek megfelel�en cs�kken a t�mege.

Levelek kivet�t�s�t t�bbf�le m�don lehet l�trehozni. Egy Mester maga el� tehet egy darab pap�rt, majd a le�rni k�v�ntakr�l l�trehoz egy ment�lis k�pet, �s az �terb�l kivonja azt az anyagot, amely a k�p t�rgyiasul�s�hoz sz�ks�ges. Vagy ugyanezt az eredm�nyt ugyanolyan k�nnyed�n l�trehozhatja a levelez�t�rsa el�tt fekv� pap�ron is, b�rmekkora is legyen a k�zt�k lev� t�vols�g.

Egy harmadik – gyorsabb, �s ez�rt gyakrabban is alkalmazott – m�dszer az, hogy a lev�l teljes tartalm�t valamelyik tan�tv�ny elm�j�be helyezi, �s r�b�zza a kivet�t�s mechanikus munk�j�t. Ezut�n a tan�tv�ny elk�pzeli, hogy l�tta azt a levelet, amelyet a Mester kez�vel a pap�rra �rt, �s az im�nt le�rt m�don t�rgyias�tja az �r�st. Ha �gy tal�lja, hogy neh�z az anyagot az �terb�l kivonni, �s az �r�st egyidej�leg r�vet�teni a pap�rra, haszn�lhat tint�t vagy sz�nes port, amellyel sokkal k�nnyebben tud �rni.

�ppen ilyen k�nny� egyik vagy m�sik ember k�z�r�s�t ut�nozni, �s mindennapi eszk�z�kkel lehetetlen az �gy l�trehozott hamis�tv�nyt leleplezni. Egy Mester tan�tv�nya rendelkezik hozz� csalhatatlan m�dszerrel, amelyet alkalmazhat, m�sok sz�m�ra azonban az eredetis�get csak a lev�l tartalma �s az abb�l sug�rz� szellemis�g igazolhatja, mivel a k�z�r�s – legyen ak�rmilyen t�k�letes ut�nzat – bizony�t�kk�nt �rt�ktelen.

Az a tan�tv�ny, aki ebben a munk�ban m�g kezd�, val�sz�n�leg csak n�h�ny sz�t k�pes egyszerre elk�pzelni, akinek viszont t�bb a tapasztalata, egy eg�sz oldalt vagy egy teljes levelet k�pes egyb�l felid�zni. Ilyen m�don a spiritiszta sze�nszokon n�ha eg�szen hossz� levelet lehet l�trehozni n�h�ny m�sodperc alatt.

K�peket ugyan�gy lehet kivet�teni, csak itt az eg�sz k�pet kell egyszerre felid�zni, �s ha sokf�le sz�nre van sz�ks�g, akkor azokat l�tre kell hozni, egym�st�l elv�lasztani, �s helyesen alkalmazni. Nyilv�nval�an itt t�g tere van a m�v�szi k�pess�gnek, �s akik gyakorlott m�v�szek, sokkal nagyobb sikert �rnek el, mint azok, akiknek nincs ilyen tapasztalatuk.

A t�bl�ra �r�st n�ha kivet�t�ssel hozz�k l�tre, b�r gyakrabban apr� szellemk�z-r�szek materializ�l�dnak, amelyek �ppen csak elegend�k, hogy megfogj�k a kr�t�t.

A levit�ci�t, vagyis egy emberi test lebeg�s�t a leveg�ben a sze�nszokon gyakran „szellemkezek” hozz�k l�tre, amelyek fenntartj�k a m�dium test�t. Megval�s�that� leveg�- �s v�z-element�lok seg�ts�g�vel is. Keleten azonban mindig – �s alkalmank�nt n�lunk is – egy m�sik m�dszert alkalmaznak. Az okkult tudom�ny ismer egy – tulajdonk�ppen magnetikus term�szet� – neh�zs�gi er�t semleges�t� vagy ak�r megford�t� elj�r�st, amelynek seg�ts�g�vel a levit�ci�t k�nnyen l�tre lehet hozni. K�ts�gtelen�l a r�gi Indi�ban �s Atlantiszban ezt a m�dszert alkalmazt�k a l�ghaj�k felemel�s�hez, �s val�sz�n�leg hasonl� m�dszert alkalmaztak a piramisok �p�t�s�n�l is.

A levit�ci� el�fordult n�h�ny indiai aszk�t�val �s n�h�ny nagyobb kereszt�ny szenttel is, akik m�ly medit�ci� �llapot�ban �gy emelkedtek fel a talajr�l, mint p�ld�ul Szent Ter�z �s cupertinoi Szent J�zsef.

Mivel a f�ny �terikus rezg�sekb�l �ll, nyilv�nval�, hogy b�rki, aki meg�rti, hogyan hozza l�tre ezeket a rezg�seket, l�tre tudja hozni a „szellem-f�nyeket”, mind a szel�den foszforeszk�l�, mind a vak�t� elektromos v�ltozatban, vagy azokat a t�ncol� f�nyg�mb�ket, amelyekk� a t�zelement�lok bizonyos oszt�lya olyan sz�vesen alakul �t.

A t�z megfog�s�nak mutatv�nya (vagy a t�z�n j�r�s) �g�si seb n�lk�l �gy lehets�ges, hogy az ember a kez�t (vagy a l�b�t) egy nagyon v�kony �terikus anyagb�l �ll� r�teggel vonja be, �s �gy �llja a t�zet. Vannak azonban m�s m�dszerek is, amikkel ez el�rhet�.

A t�z l�trehoz�sa is az asztr�lis s�k eszk�zt�r�hoz tartozik. �gy t�nik, legal�bb h�rom m�dszer l�tezik, amivel ez v�grehajthat�:

1. l�trehozni �s fenntartani a sz�ks�ges rezg�si sebess�get, amelyn�l az �g�snek be kell k�vetkeznie;

2. izz� anyag egy kicsi t�red�k�t odajuttatni a negyedik dimenzi�ban, majd addig f�jni, am�g l�ngra lobban;

3. k�miai alkot�elemeket odajuttatni, amelyek �g�st eredm�nyeznek.

A f�mek �talak�t�s�t �gy lehet megval�s�tani, hogy egy darab f�met atomi �llapot�v� alak�tunk, majd �trendezz�k az atomokat egy m�sik form�ban.

A reperkusszi� vagy visszaver�d�s, amit a L�thatatlan seg�t�k c�m� fejezetben fogunk t�rgyalni, ugyancsak a fentebb le�rt rezon�l� rezg�sek elv�nek k�vetkezm�nye.

Forr�s: Arthur E. Powell

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s