Eredete

Az akkori nyugati kereszt�nys�g egyh�za er�sen tekint�lyelv� �s hierarchikus fel�p�t�s� volt, �s a dogm�kt�l val� elt�r�sek vesz�lyeztett�k a hatalm�t, �gy a hit v�delme �s a tekint�ly v�delme �ssze is kapcsol�dott. Miut�n Konstantin cs�sz�r felhagyott a kereszt�ny�ld�z�ssel, az egyh�z figyelme hatalma megszil�rd�t�sa fel� fordult. Az els� kiv�gz�sek Orl�ansban �s Mil�n�ban t�rt�ntek 1022-ben �s 1034-ben. Az eretnekek elvetett�k az egyh�z hierarchi�j�t, a r�gi �segyh�zi �llapotok vissza�ll�t�s�ra t�rekedtek, sokan k�z�l�k nem tisztelt�k a szenteket �s Sz�z M�ri�t.

Az eretnekek elleni k�zdelem eleinte szervezetlen�l folyt, a 12. sz�zadban azonban az egyh�z k�telezni kezdte a vil�gi uralkod�kat az eretneks�g elleni harcra. Vil�gi uralkod�k k�z�l els�k�nt az arag�niai kir�ly, II. P�ter rendelte el az eretnekek m�glyahal�l�t 1197-ben. Egy fontos adat der�l ki ebb�l: az inkviz�ci� elvben nem hirdetett �t�letet, azt a vil�gi hatalom hajtotta v�gre; gyakorlatilag azonban az inkviz�ci� „javaslatait” mindig v�gre is hajtott�k vil�gi �t�let form�j�ban.

T�rt�nete

Id�rendi sorrendben n�gy inkviz�ci� l�tezett: a k�z�pkori inkviz�ci�, a spanyol inkviz�ci�, a portug�l inkviz�ci� �s a r�mai inkviz�ci�.

Megjegyzend�, hogy hasonl� jelleg�, embereket m�gly�n el�get�, er�szakszervezete �s tette m�s egyh�zaknak, p�ld�ul a k�lvinist�knak is volt.

A k�z�pkori inkviz�ci�

Az inkviz�ci� els� hull�ma a bogumil mozgalomhoz hasonlatos d�l-franciaorsz�gi katar eretnekmozgalmak ellen szervez�d�tt. Ezt mind az egyh�zi, mind a vil�gi hat�s�gok �ld�zt�k, kezdetben kik�z�s�t�ssel �s hat�s�gi �ton (pl. III. later�ni zsinat, 1179). Ennek hat�stalans�ga ind�totta az els�, �n. episzkop�lis inkviz�ci�t 1184-ben az Ad abolendam c�m� p�pai bulla kiad�s�val. Az�rt nevezt�k episzkop�lisnak, mert a helyi p�sp�k�k (latinul: episcopus) gondjaira volt b�zva a v�grehajt�sa, �s c�ja az ugynevezett eretneks�g kiirt�sa volt. Az eretneks�ghez m�r a m�sk�nt gondolkoz�s elegend� volt. Ez az inkviz�ci� nem volt valami sikeres. Az eretnekek �s a hat�s�gok k�zti eszmei �s hatalmi vita hamar fegyveres harcc� durvult. III. Ince p�pa ki is hirdette ellen�k a keresztes hadj�ratot, amelyet 1208 �s 1228 k�z�tt montforti Simon gr�f vezetett. A hadj�rat mindk�t r�szr�l sz�rnyû embertelens�ggel j�rt (ld. beziers-i v�rengz�s, 1209). Az albiak elleni keresztes hadj�rat 1229-ben a p�rizsi b�k�vel �rt v�get, noha a katar mozgalom csak a k�vetkez� �vsz�zadban hunyt ki.

A k�vetkez�t, a p�pai inkviz�ci�t az 1230-as �vekben a sikertelen episzkop�lis inkviz�ci�ra v�laszk�ppen ind�tott�k. Ezt m�r p�pai hat�rozat alapj�n k�l�n kik�pzett vallat�k hajtott�k v�gre; �k f�k�nt a dominik�nusok k�z�l ker�ltek ki. Az inkviz�ci� irgalmatlanul szigor� volt. Az eretnekeket polg�ri �s politikai jogaikt�l m�sod�ziglen megfosztott�k, megtagadt�k temet�s�ket, megvont�k a fellebbez�s �s a v�delem jog�t, elkobozt�k vagyonukat �s a feljelent�ket megjutalmazt�k. Az inkviz�ci� keletkez�s�t, mûk�d�s�t, szigor�t – f�k�pp azonban az egyh�zi hivatalok egy�ttmûk�d�s�t az �llami hat�s�gokkal – csakis a k�z�pkori t�rsadalmi rend alapj�n lehet meg�rteni.

A 13. sz�zadban az inkviz�ci� elterjedt N�metorsz�gban �s a skandin�v �llamokban is. �szak-Eur�p�ban sokkal kev�sb� volt v�rszomjas, �s kisebb hat�ssal volt a t�rt�nelemre. Angli�ban sosem honosodott meg az inkviz�ci�, de az �jvil�gba Kolumbusz mag�val vitte.

A spanyol inkviz�ci�

Az El Santo Oficio de la Santa Inquisition, k�zismertebb nev�n a spanyol inkviz�ci� 1478-ban alakult, Arag�niai Ferdin�nd �s Kaszt�liai Izabella uralkod�sa alatt. A spanyol inkviz�ci� f�ggetlen volt a r�mai egyh�zt�l, �gy vil�gi mozgalomnak tekinthet�.

Egyes (kereszt�ny) egyh�zt�rt�n�szek szerint nemcsak egyes kereszt�nyeket �ld�ztek (sokszor a p�pai int�s ellen�re), hanem az �tt�rt muzulm�nokat �s zsid�kat is. A h�rhedt autodaf� az inkviz�ci� egyik legs�t�tebb fejezet�t jelk�pezi. A spanyol inkviz�ci�b�l fejl�d�tt ki a mexik�i, ami eg�szen a f�ggetlens�g kiv�v�s�ig m�k�d�tt.

Az int�zm�nyt v�deni sz�nd�koz� kort�rt�n�szek szerint a spanyol inkviz�ci�t Ferdin�nd �s Izabella az�rt is alap�totta, hogy megv�dj�k a megt�rteket (conversos), az �j kereszt�nyeket, akik �ldozatul estek a k�zm�ltatlankod�snak, el��t�leteknek, f�lelmeknek �s irigys�gnek; tov�bb� az inkviz�ci�nak csak a megkereszteltek felett volt hatalma, a nem megkereszteltek - hacsak nem a term�szet t�rv�nyeit szegt�k meg - nem estek a fegyelmi int�zked�sek hat�lya al�. Ezzel szemben figyelembe kell venni a zsid�kkal szembeni 1391. �vi �s az inkviz�ci� megalap�t�sa ut�n egyre gyakoribb� v�l� t�mad�sokat, amelyek k�vetkezm�nyeit�l tartva sz�mos zsid� a kikeresztelked�sben keresett mened�ket. Az inkviz�ci� vezet�je, Tom�s Torquemada fogalmazta meg az ediktiumot, amellyel Ferdin�nd �s Izabella a spanyolorsz�gi zsid�kat 1492-ben ki�zte az orsz�gb�l.

Utols�k�nt a spanyol inkviz�ci� �rt v�get, 1834-ben.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s