A V�nusz a m�sodik bolyg� a Napt�l, kering�si ideje 224,7 f�ldi nap. Nev�t Venusr�l, a sz�ps�g r�mai istenn�j�r�l kapta. A Hold ut�n a legf�nyesebb objektum az �jszakai �gbolton, legnagyobb l�tsz�lagos f�nyess�ge -4,6 magnit�d�. Maxim�lis f�nyess�g�n�l m�g nappal is �szrevehet�. Mivel a V�nusz k�zelebb van a Naphoz, mint a F�ld, �s kering k�r�l�tte, ez�rt n�h�ny h�napig a Napt�l keletre, k�s�bb n�h�ny h�napig a Napt�l nyugatra l�that�, v�ltoz� t�vols�gra. A kering�s mindk�t sz�ls� pontj�nak l�tsz�lagos t�vols�ga a Napt�l, azaz a bolyg� legnagyobb kit�r�se 47,8�, vagyis a Napot legfeljebb h�rom �r�val k�veti, illetve el�zi meg az �gen.

A kalauzcsillagok k�z� tartozik, mivel seg�tette az embereket utaz�saik sor�n a t�j�koz�d�sban. Emiatt nagyon kedvelt volt �s sz�vesen adtak k�l�nf�le hangzatos neveket neki, k�l�n a reggel l�that� �s k�l�n az esti V�nusz sz�m�ra, mint p�ld�ul a Hajnalcsillag �s Esti csillag nevet, amelyb�l keletkezett a j�l ismert Esthajnalcsillag elnevez�s. Az �kori g�r�g�k a kett�t m�g k�t k�l�n �gitestnek hitt�k, Heszperosz (napnyugati) �s Foszforosz (f�nyhoz�) n�ven ismert�k.[6]Magyar neveit f�leg a szabad �g alatt �l� p�sztorokt�l kaphatta. A bolyg� "csillag" elnevez�se term�szetesen csak nem csillag�szati �rtelemben, hanem �ltal�nos, n�pies sz�haszn�latban �llja meg a hely�t.

B�vebben: N�pi csillagnevek list�ja

A V�nusz a Naprendszer egyetlen olyan bolyg�ja, mely n�i alakr�l kapta a nev�t. Ezen k�v�l csak h�rom t�rpebolyg� – a Ceres, az Eris �s a Haumea visel n�i nevet.

F�ld-t�pus� bolyg�nak sz�m�t, a F�ld testv�rbolyg�j�nak is h�vj�k, mivel a k�t bolyg�nak hasonl� a m�rete, a gravit�ci�s ereje �s a t�mege. Nagy f�nyvisszaver� k�pess�g� k�nsav tartalm� felh�r�teg takarja el a f�ny el�l a felsz�nt. Ez sok�ig olyan tal�lgat�soknak adott alapot, melyekre a planetol�gia csak a 20. sz�zad folyam�n tudta megadni a v�laszt. A k�zetbolyg�k k�z�l a V�nusznak van a legs�r�bb l�gk�re, amelyet f�leg sz�n-dioxid alkot. A l�gk�ri nyom�s a f�ldinek 92-szerese. Hi�nyzik a sz�n k�rforg�sa, amely biztos�tan�, hogy a felszabadult sz�n visszaker�lj�n a szikl�kba �s m�s felsz�ni k�pz�dm�nyekbe, s a szerves �let hi�nya miatt nem j�het l�tre ezt elnyel� biomassza sem. Olyan meleg van a felsz�nen, hogy az egyes felt�telez�sek szerint a felsz�nen valaha l�tezett, a f�ldihez hasonl� �ce�nok r�gen elp�rologtak. A hely�n csak sivatagszer� s�ks�gok �s szikladarabok maradtak. A legink�bb elfogadott elm�let szerint az elp�rolgott v�z kiv�lt, �s a bolyg� m�gneses ter�nek hi�ny�t kihaszn�lva a napsz�l sz�tter�tette az �rben a hidrog�nr�szecsk�ket.[7]

A felsz�nt 1990-94 k�z�tt t�rk�pezte fel a Magellan �rszonda. A bolyg� felsz�ne kiterjedt vulkanizmus nyomait mutatja �s a l�gk�rben megtal�lhat� k�n t�bb szak�rt� v�lem�nye szerint napjainkban is akt�v vulkanikus folyamatokra utal. A kev�s becsap�d�si kr�ter arra utal, hogy a felsz�n fiatal, legfeljebb f�lmilli�rd �ves. A legut�bbi id�kig tal�ny volt, mi�rt nem kapcsol�dik egyik l�that� kalder�hoz sem l�va�ml�s nyoma. 2010-ben az eur�pai Venus Express VIRTIS infrav�r�sk�palkot� spektrom�ter�nek seg�ts�g�vel t�bb vulk�n k�rny�k�n is felfedeztek fiatal, 2,5 milli� �vesn�l fiatalabb l�vafoly�sokat, azaz a felsz�n geol�giai �rtelemben ma is akt�v.[8][9] A bolyg�n nincs lemeztektonik�ra utal� jel, ami abb�l fakadhat, hogy k�rge t�l kem�ny ahhoz, hogy szubdukci� menjen v�gbe.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s